Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Törvény

, miként változik meg minden akkor, ha bonyolultnak ítéljük meg a helyzetet! Azonos minőségeknek gondolva magunkat, azt gondoljuk kiismerhető minden, s mindenki, aki végzi az irányítást, s maga az irányító is, azt szeretnénk, hogy felfedje önmagát! De, nem így történik!

Az eddigi szelíden kérdező emberből dühös megtorlóvá válik, s mindenre, amit nem tud megmagyarázni, ragadozó módján válaszol! Nyoma sem marad az alázatnak, a tiszteletnek, az együttérzésnek, nem beszélve a szeretetről!

Hosszan lehetne magyarázni, indokolni miért is válik egyik pillanatról a másikra az alázatos kérdezőből megtorló úgy, hogy mindenki által igazolható lesz az indulatváltás!

A lényeg, hogy csak bizonyos ideig tudunk egy hullámhosszon lenni a természettel, s vagyunk hajlandók elfogadni” második helyezett” státuszunkat!

Még vissza sem igazoljuk egyetlen válaszát sem, s máris indokolt minden „megtorlás”!

Pedig csupán vissza kellene kérdeznünk, saját magunktól” vajon mi lenne akkor, ha a természet is így reagálna minden hibánkra, minden félreértésünkre!

„Ember vagyok, tehát tévedhetek”! Ez egy alapigazság! Ezzel törvényesítjük minden hibánkat! S, a helyett, hogy a kijavításával foglalkoznánk, azt kezdjük el kibontani, miért is indokolt minden esetben az, ahogyan vélekedünk, cselekszünk akkor, mikor hibát követünk el!

De, érdekes módon a természettel nem vagyunk ennyire elnézőek! Kimondva, kimondatlanul a természet állandó szintű kondicionáltságát vesszük alapul minden körülmények között! A természet nem tévedhet, vagy nem szabad neki azokat a szabályokat áthágnia, amiket mi bizonyos idő óta megszoktunk tőle! A levegőnek mindig táplálnia kell minden élő szervezetet, a szokások szerint! Nincs hibaüzenet, azt nem lehet elfogadni! Mi sem bizonyítja jobban ezeket a körülményeket, mind mikor mi a megváltozott körülményekre szélsőségesen reagálunk!

Még elgondolni is rossz, hogy az emberi hozzáállást átvennék a természet erői, akár csupán néhány másodpercre csak! Egy pillanatra a Nap nem sütne, s mivel ez egy folyamatot indítana el, a Föld is azt mondaná, én is ki veszek egy nap szabadságot, s nem gravitálok! A víz nem támogatná az életet, s valamilyen speciális összetételre váltana! Könnyű elképzelni mi lenne a végeredmény!

Nos, kimondva, kimondatlanul újra arra kell rájönnünk, hogy a természet törvényeit mi magunk mennyire „természetesnek vesszük, hogy van, s mindig állandóan lehet rá számítani!” Nem úgy, mind, ahogy mi emberek ennyire „változatosan értelmezzük azokat a szabályokat” melyek mentén mi emberek gondolkodunk, a szabályok felől!

Rövid, de annál érezhetően radikális a válasz a természet részéről, ha mi a végsőkig elvisszük a kockázatok megélését!

Jöhetnek a hirtelen előkerülő meteorok, kisbolygók, s átrendezve adják ki az utasítást! Ez nem vált be, jöhet egy újabb faj, újabb „leosztás!”

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.