Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Négyjegyű Függvénytábla

A négyjegyű függvénytábla

 

A négyjegyű függvénytábla, valamint a közmondások könyve így együtt, ritkán szerepel a tudás után érdeklődő ember könyvtárában.

 Mindkét könyvnek úgy a diákok, mind a felnőttek között igen széles a tábora. Kinek kötelességből kinek szórakozásból, de tény az, ha elsőre nem is vesszük, észre hatalmas mennyiségű bölcseletet hordoznak magukban.

A közmondások, vagy, ahogy „markánsan” hívják a közhelyek könyve dicsőségére nagyon is rá fér egy kis fénysugár!

Mitől lettek ők ennyire elhanyagolva, ez már nem fog kiderülni! A tény az, hogyha valahol elhangzik a szó, hogy „ez közhely”, hát bizony az nem az elismerés hangja.

 

Arra lehetne ebből következtetni, hogy aki ezeket tudja, ismeri, s ne talán még használja is, úgy az a régmúltban él! S bizony jó lenne ha, valami más újabb bizonyítékokkal állna elő, mert ez bizony lejárt lemez.

 

Vagy nézzük a másik gyűjteményt, mely a diákok egyik „ha nem legkedvesebb” időtöltésének tárgya a négyjegyű függvénytábla!

Elsőre száraznak, kifejezetten egyoldalúnak néz ki. Aki esetleg egyszer ilyet vett a kezébe, valószínűleg gyorsan letette, mondván ebben vajmi kevés érdekes dolog van!

 

           

No, tessék, az egyik igencsak elkopott hasznosságúnak bizonyul, a másik kifejezetten szakkönyv.

 

Hogyan lesz ebből bölcsesség!

 

Egy mentségünk mindenféle képen kell, hogy legyen!

 

Olyan még nem történt, hogy minden apró tudáscseppet ne tudtak volna leszopogatni a megismerés ujjairól azok, akik számon tartanak mindenféle bölcsességet. Úgy van az, hogy egy másfajta szemlélet biztos talál valami újat az eddig csak egyféleképen megvizsgált jelenségeken!

 

Bátran állíthatom, hogyha valaki igazán el akarna dugni valamit a figyelő tekintetek elől, akkor a legjobb helye ennek egy kivilágított asztal közepén lenne!

 

Ahhoz vagyunk hozzá szokva, hogy az a kincs, amit eldugtak előlünk!

 

A lehetőség mely az orrunk előtt van minket nem serkent semmilyen cselekedetre! Csak az, amit furfangos módon talányos emberek eldugtak előlünk, az érdekel minket!

 S abban az esetben, ha nem találnánk semmilyen kincset, akkor megfelel egy titok is vagy egy titkos tanítás!

 

No de, hogy is állunk a titkos tanításokkal!

 

Nagy irodalma van a tudás iránt elkötelezettek könyvtárában annak a gigászi, kutató munkának, melyben a cél, a mindent megmagyarázó,

Príma matéria, az elsődleges anyag keresésének, mely mindenre magyarázatot adna! Egy magára kicsit is adó kutató életében minimum egyszer nekilát felkutatni az alkimisták hőn áhított titkát!

 

Titkos Tanítások, Príma Matéria ez kell nekünk!

 

Eldugott kőbányák mélye, kibelezett hegyek titkos barlangjai jelennek hirtelen előttünk! Milyen romantikus is ez! Jó ezt csinálni!

A kérdés csak annyi: vajon aki eldugta őket – mármint a titkokat -, az is ilyen romantikus volt?

 

Hát lehet! A bölcsek romantikusok is voltak, de szerintem nem ez volt az, ami igazán jellemezte őket, nem ez volt a vezérfonaluk!

 

No de akkor mi lehetett?

 

Mi volt fontos számukra abban az egész életre szóló munkában, amelyben elkötelezettségük megfogalmazódott! Mi volt az, amiért életeken át, korról korra, ismereteket felhalmozva, tevékenykedtek az élő lények javára!

 S ha találtak valamit, hogyan rögzítették azt, hogy megtalálja az utókor, s okuljanak belőle!

 

Amit meg akartak mutatni az, hogyan működik a természet!

Ez minden, amit figyeltek, ezt tükrözik azok a bölcsességek, melyek reánk maradtak.

 

Ez a titok a természet maga! Semmi más!

 

Ahogy nekünk ezt bemutatták, azt természetes módon tették.

 

Tehát a természet mindig természetes, s benne minden az Ő törvényeit mutatja!

 

Ha én - elfelejtkeznék arról, hogyan is hoztam létre a saját törvényeimet - lennék a természet, nos, én akkor nem dugnék el semmit, magam elől! Legyen minden mindig kéznél!

 

Ez természetes!

 

Egy világ, amit magamnak teremtettem, egyszerű, harmonikus, békés, s nem utolsó sorban kényelmes lenne!

 

Egyszerűen ki oda az asztalra!

 

De mi lenne az asztal? Legyen az asztal a tudat! S ahogyan lerakom mindenki elé, jól látható helyre, az a szimbolikus elhelyezés lenne! S ha esetleg elfelejteném, hogyan is tettem mindezt, akkor a függő keletkezés cérnaszálaival kötném össze jól látható módon, hogy mindig emlékezzek rá!

 

      Ők az én hű segítőim: a szimbólumok s a függő keletkezés!

 

Tehát a természetben, annak törvényei nincsenek eldugva, nincsenek eltitkolva! Csupán a saját nyelvezetében beszél hozzánk. S lehet mi ezt félreértjük, vagy esetleg észre sem vesszük, hogy valaki szólt hozzánk!

 

No de kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz a két, látszólag ellentétes tartalmú gyűjteményhez, melyek a megismerés perifériájára szorultak!

 

A közmondások könyve a régmúlt idők tudás gyűjteménye.

 

Kezdettelen idők óta szájról szájra hagyományozódtak azok a mindennapi élettel kapcsolatos igazságok, melyeknek megörökítése mindenkinek érdekében állt.

 

Ez volt a lényegi átadás!

 

Mindig, intuitív módon hordozta magában a felismerésre váró igazságokat, s megértése magyarázatok nélkül is sikerült!

           

Mai világunk technikai berendezései „segítségével „valamiért mi a bonyolultabb megoldásokat keressük! Elképzeléseink szerinti fejlődésünk érdekében gépeket hozunk létre, melyek egyre bonyolultabbak lesznek! S, a még összetettebb, kiszolgáltatottabb viszony érdekében, még egy bizonytalansági tényezőt építettünk be amúgy is bizonytalan életünkbe!

 

Ez az elektromos áram!

 

(Kétségtelen tény van benne valami bizarr, amikor meglátok egy magasfeszültségű villanyvezetéket! Egyből az jut az eszembe hogy „abban a vezetékben biztos valami nagyon fontos V.I.P. Áram lehet”, hogy ennyire féltik a körülötte lévő teljesen hétköznapi energiáktól! Ez természetesen egy vicc. Ezért lépjünk tovább!)

 

Bonyolult világban élünk, s nagyon sok eszközt használunk ahhoz, hogy kiszolgáljuk magunkat!

 

Térjünk vissza eredeti témánkhoz!

 

A közmondások időtlen igazságokat mondanak el nekünk, hétköznapi módon, úgy, hogy még kitalálójukat, s azt, aki leírta azokat, még azokat sem ismerjük! Így vannak és kész!

 

Minden érthető, minden világos, minden a helyén van!

 

Elmondhatjuk, a közmondások könyvének tartalmával mindannyian már találkoztunk életünk során, s furcsa módon, mindig leegyszerűsítették dolgainkat, s nem okoztak csalódást nekünk!

 

No és mi van a négyjegyű függvénytáblával!

 

Miként kapcsolódnak össze ők, hogyan erősítik egymást! Netán semmi közük sincs egymáshoz!

 

Minden egy, minden mindennel összefügg! Együtt rezegnek, s létük, egymás nélkül elképzelhetetlen! Nem azonosak ugyan, de kétségtelen tény nem is különböznek egymástól alapvetően!

 

Tehát minden egy! Akkor ennek a látszólag ellenkező tartalmú bölcseleteknek valahol, valamilyen körülmények között kapcsolódni kell egymáshoz!

 

Hívjuk hát két segítségünket a szimbólumok szemüvegét, s a függő keletkezés fonalát!

 

A puding próbája az evés!

 

Nézzük a négyjegyű függvénytáblát. Lapozzunk bele felhőtlenül, s álljunk meg például a Thalész tételnél!

TételThalész – Ha egy kör átmérőjének az és B végpontját összekötjük a körív A-tól és B-től különböző tetszőleges C pontjával, akkor az ABC háromszög C-nél lévő szöge derékszög lesz.

A „szög alatt látszik” fordulattal fogalmazva, Thalész tétele így szól: "Egy kör átmérője a kör (átmérőtől különböző) pontjaiból derékszögben látszik." – vagy, hogy a ha-akkor szerkezet felismerhetővé váljék:

Ha egy C pont a kör ívén van (de nem az átmérőn), akkor az átmérő C-ből derékszög alatt látszik. A Thalész-tétel megfordítása tehát ez lesz:

Ha az átmérő egy C pontból derékszögben látszik, akkor C a köríven van (de nem az átmérőn).

Vagy elegánsabban fogalmazva:

Csak a köríven lévő pontokból látszódhat az átmérő derékszög alatt.

Már Eukleidész is tudta, hogy a Thalész-tétel megfordítható, azaz a tétel megfordítása bizonyítható: Bizonyítások [szerkesztés]

  • Tétel – a Thalész-tétel megfordítása – Legyen egy kör átmérője AB. Ha egy C pontból AB derékszögben látszik, akkor C a körön van.

Bizonyítás. Az egyik lehetséges bizonyításhoz tekintsük a mellékelt ábrát, melyen T az ABCΔ átfogóhoz tartozó magasságának talppontja, mely x távolságra van az átfogó O felezőpontjától. Azt kell belátnunk, AO=OB=OC. így a Thalész-tétel Pitagorasz-tétel megfordításának felhasználásával történő bizonyítására. Ebben az esetben a következőket tudjuk (a CTBΔ és ATCΔ és ABCΔ derékszögű háromszögekre a Pitagorasz-tételt felírva

 

No, eddig! Megvan a tétel, s némi betekintés a függvénytábla nyelvezetével, hangulatával ismerkedtünk meg!

Felmerül újfent egy kérdés.

Vajon erre gondolt Thalész is, amikor megalkotta tételét!

Próbáljuk meg elképzelni milyen körülmények, segítették ennek a tételnek a megalkotásában! Mire gondolhatott akkor, amikor megpróbált összefüggéseket találni! Miért olyan fontos az a körülmény, hogy mindig 90 fokos legyen az a szög? Mit mutat ez nekünk?

 

Egyáltalán egy ilyen – a mai tudomány szakkifejezésével élve – geometriai képlet miként született meg, mi indokolta létrejöttét, s egyáltalán honnan az ábrázolás!

Érdekes, hogy soha nem próbáltuk megfejteni, hogyan is jött létre a matematika és a geometria!

Mindig erre hivatkozom de „próbálom elképzelni amint egy ókori bölcs egy pálcával a homokba írja a felfedezését! No de honnan a felfedezés!

 

Megvan! A természetből!

 

Kellett látnia, tapasztalnia valamit, amit megpróbált időt állóan rögzíteni!

 

Ez csodálatos! Megvan, az első kapcsolódási pont! Valaki valamit észrevett az őt körülvevő világból, s ezt közérthető módon, egy köztes ábrázolást felhasználva rögzítette!

 

Na, hát a négyjegyű függvénytábla is olyan, mint a közmondások könyve!

 

Hurrá tudtam! ((vagy nem is véletlen))

 

Menjünk tovább! Tehát meglátott valamit a természetben s azt rögzíteni akarta!

 

Mit is állít? Azt, hogy az

TételThalész – Ha egy kör átmérőjének az és B végpontját összekötjük a körív A-tól és B-től különböző tetszőleges C pontjával, akkor az ABC háromszög C-nél lévő szöge derékszög lesz.

Hátborzongató még az is, ahogyan pontról pontra végigmegyünk ezen a felismerésen!

 

            A kör (klasszikus értelmében) azon pontok halmaza a síkban, amik egy ponttól egyenlő távolságra vannak.

 

A tökéletes síkidom!

 

Kérdezhetnénk miért fontos az, hogy valamit jelentsen a kör!

 

S jön a válasz! Ha egy elefánt megy a homokban, lábnyomát megőrzi a talaj! Ismert az ok és az okozat! Kérdem én a kör (a homokban) minek az okozata!

 

          A kör, a tökéletes síkidom, a körvonal minden pontja ugyanakkora távolságra van a középponttól, és amelynek minden pontja egyszerre kezdet és a befejezés,

 

Tökéletes már azért is, mert itt némi filozófia is kicsendül a sorok közül, s ez újabb összefüggést mutat nekünk! Akarva akaratlanul is szinte érzékelhetővé válik az a tény, hogy a régi idők bölcsei nemcsak mai nyelven szólva  

Matematikusok, vagy geometriai tudással megáldott emberek voltak,

 

Hanem olyan tudással vértezett gondolkodók akik

 

A filozófiában is jártasak voltak!

 

 ( A filozófia képezi az átmenetet minden tudományág között)

 

Ez már egy eredmény! Egy általános felismerési rendszer eredményét 

 

Különböző módokon

 

(lásd: geometria, matematika. stb.) mai nyelven szólva kódolták az utókor számára!

 

Nagyszerű! Menjünk tovább!

Tehát egy tökéletes síkidom, egy kör!

 

Mit szimbolizál nekünk a kör 2D –ben!

 

Ez nem olyan nehéz! A mindenséget! Ezt eddig is tudtuk!

 

S mind a fenti idézet is mondja - és amelynek minden pontja egyszerre kezdet és befejezés, (Nagyszerű)

 

De menjünk tovább!

 

 

 ( – Szinte hihetetlen, hogy minden felismerés mennyire a helyén van!--)

 

Tehát a mindenség 2 D-s ábrázolása a kör!

 

A körnek – a tökéletes idomnak - van egy középpontja!

 

Tehát egy tökéletes idomnak tökéletes középpontja kell, legyen!

 

A tökéletes világ – Isten teremtménye – adja meg annak tökéletes középpontját

 

Az embert,

 

Hiszen a Teremtő saját képmására alkotta meg az embert!

 

A világ szolgálja az embert – mind Teremtőt – s ő az események középpontjából irányítja is azt!

 

Az A és B szakasz mely a kör átmérője vajon mit jelent!

 

Ami a kör középpontján áthalad, az annak átmérője!

 

Pont felezi azt!

 

Szívünk-testünk középpontja mely mutatja, hogy a dolgok középpontjából van lehetőség mindent irányítani mindent innen el lehet érni! Úgy tartják az emberi létformából mindenre, hatással tudunk lenni, s innen bárhová el tudunk jutni!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.